Munkavédelmi szakembert igénylő feladatatok

Kockázatértékelés

A szó elsőre egy kicsit misztikusan hangzik, pedig könnyen megérthető. A kockázatértékelés a munkavédelmi követelmények alapján a hiányosságok és azok kijavítási lehetőségeinek felmérését jelenti. A kockázatértékelés eredménye  egy  gondos áttekintés arról, hogy az adott munkahelyen milyen óvintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére.  A kockázatértékelés fontos része a munkavédelmi dokumentumoknak, de önmagában nem elegendő.

A kémiai biztonság területén bevezetett kockázatbecslés (2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról) fogalma a kockázatértékelés jelentős részét átfedi. Amely területre mindkét jogszabály hatályos,  ott ezt a kettőt érdemes egységben végezni.

Mikor kell elkészíteni?

A munkáltató a kockázatértékelést általában a tevékenység megkezdése előtt köteles elvégezni, majd  indokolt esetben ismételni kell (ill. 3 évente mindenképpen ismételni kell)
Indokolt eset különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozása, illetve minden olyan változtatás, amely miatt a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülmények megváltozhattak – pl. a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelés, légállapotok.
A következő kockázatértékelés elvégzése többnyire jóval egyszerűbb, mint az előszöri elkészítése - ha különösebb változás nem történt.
Amennyiben a kockázatok lényeges megváltozása miatt munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés történt, a kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni

 A kockázatértékelés elmulasztása esetén a felügyelet munkavédelmi bírságot (50 000– 10 000 000 Ft) alkalmazhat. A kockázatértékelést legalább 5 évig meg kell őrizni (papíron is, nem elég fájlként).

Ki végezheti?

A kockázatértékelés elvégzése mindenképpen munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység, tehát a munkavédelmi szakembernek és a foglalkozás-egészségügyi orvosnak együtt kell elkészítenie. A gyakorlatban a munkavédelmis csinálja, a foglalkozás-egészségügyi orvos pedig ellenőrzi és aláírja.

Jellemző kockázatértékelési hibák

• túl rövid (1–2 oldal) vagy túl hosszú (200–300 oldal). Nagy létszámú cégnél indokolt lehet az utóbbi, de kisvállalkozásnál nemigen.
• túl sok jogszabályidézetet tartalmaz a terjedelem bővítésére, de nagy része általánosság.
• kimaradnak olyan kockázati tényezők (tevékenység, gép, munkakör, létesítmény, veszélyes anyag stb.) amelyek a cégnél jellemzően előfordulnak.
• olyan kockázatokat is értékel, amik az adott munkáltatónál eleve nem értelmezhetők (pl. takarítás, mikor azt külső cég végzi, vagy egy óvodában az építési kivitelezés).

Egyéni védőeszközök juttatási rendje

Figyelem!  A munkaruha és védőeszköz fogalmát  sokszor  keverik,  a  legfontosabb  különbségeket az Egyéni védőeszköz című fejezetben mutatom be.
Ha olyan munkákat végeznek, ahol egyéni védőeszközöket kell használni,  ezek juttatási rendjéről is szabályzatot kell készíttetni. Ez szintén munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Stratégia a megelőzésre

Szükség van egy “megelőzési stratégiára” is, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. Kisvállalkozásoknál szerintem ennek nem sok értelme van, de akkor is előírás. Ezt bízza inkább a munkavédelmi szakemberére.

Munkavédelmi szabályzat

A közhiedelemmel ellentétben nem munkavédelmi szaktevékenység,és nem kötelező, erről bővebben  a ”Munkavédelmi szabályzat” fejezetben írtam. Többnyire le szoktam beszélni minden kisvállalkozót a munkavédelmi szabályzatról.

Súlyos munkabaleset kivizsgálása

A munkavédelmi törvény szerint csak a súlyos vagy kettőnél több személyt érintő munkabaleset kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenység, de mert az OEP-nek  jelenteni kell a legalább egy nap munkaidőkieséssel járó baleseteket is – és ilyenkor az OEP igyekszik a balesettel kapcsolatos összes költséget a munkáltatóra terhelni –, jobb, ha a kisebb balesetek kivizsgálását is munkavédelmi szakemberre bízza.

Veszélyes munkaeszközök üzembe helyezése

A veszélyes gépeket üzembe kell helyezni, ehhez szüksége lesz munkavédelmi szakember segítségére, mert, a  veszélyes  gépek  időszakos  biztonsági felülvizsgálata  és üzembehelyezése is szintén munkavédelmi  szaktevékenység. Ennek menetét részletesen kifejtem itt.

Biztonsági és egészségvédelmi koordináció

Építési munkák során  a  kivitelező köteles munkavédelmi szakképesítésű biztonsági és egészségvédelmi koordinátort  megbízni. Mivel a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak be kell jelenteni, ha az építőipari kivitelezés időtartama várhatóan meghaladja a 30 munkanapot és ott egyidejűleg  több mint 20 munkavállaló végez munkát, illetve ha a tervezett munka az 500 embernapot meghaladja, nem nagyon érdemes ezt elbliccelni, könnyen kiderül.

Koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével kapcsolatban:

• a biztonsági és egészségvédelmi tervet szakmai szempontból ellenőrzi
• összeállítja azt a dokumentációt, amelyben a biztonsági követelményeket rögzítik a későbbi munkák biztonsága érdekében;
• meghatározza az egyszerre vagy a csak egymás után végezhető munkafázisokat
• meghatározza a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamát

Feladatok a kivitelezéssel kapcsolatban:

• amennyiben indokolt, kiegészíti a biztonsági és egészségvédelmi tervet
• összehangolja az egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymás után felvonuló vállalkozók tevékenységét, összehangolja a munkafolyamatokat
• megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be;
• kontrollálja a különböző munkavédelmi követelmények megvalósulását.

Munkavédelmi  szakember foglalkoztatásának kötelezettsége

A Munkavédelmi törvény minden munkáltató részére kötelezővé teszi munkavédelmi szakember foglalkoztatását, az alábbi részletezésből azonban kiderül, hogy ezt a legkisebb vállalkozások sokkal egyszerűbben is megoldhatják. Minden munkáltatónak létszámtól és veszélyességi  osztálytól  függően folyamatosan foglalkozni kell a munkavédelemmel. Van ahol csak a szaktevékenységekhez kell munkavédelmi szakember,  máshol heti vagy napi rendszerességgel meg kell(ene)  bízni ezzel valakit.

Attól függően, hogy tevékenysége melyik veszélyességi osztályba tartozik, Ön legalább az alábbi időtartamokban köteles munkavédelmi szakembert foglalkoztatni. Az időtartamok első olvasatra túlzásnak tűnhetnek, de ne ijedjen meg, egy könnyítés sokat enyhít ezen.

I. veszélyességi osztály: Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbíznia:

• 1–9 fő létszámnál heti két órában
• 10–49 fő létszámnál napi két órában
• 50–500 fő esetén napi négy órában.

500 fő felett már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre van szükség, 1.000 fő felett pedig további 600 főnként középfokú végzettségűekre.

II. veszélyességi osztály: Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbízni:

• 1–9 fő létszámnál heti egy órában
• 10–49 fő létszámnál napi egy  órában
• 50–500 fő esetén napi két órában
• 501–1.000 fő között pedig napi nyolc órában

Efelett már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre van szükség és további 800 főnként középfokú végzettségűekre.

• III. veszélyességi osztály: Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbízni
• 1–9 fő létszámnál heti egy órában
• 10–500 fő esetén napi egy órában
• 501–1.000 fő között napi négy órában

 1.000 fő felett már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre van szükség.

Kisvállalkozásoknál fontos kivétel!

Az 1–49 fős cégeknél Ön vagy egy kollégája is elláthatja a munkavédelem munkáltatói feladatait anélkül, hogy munkavédelmi szakembert alkalmazna, ha rendelkezik a szakmai tevékenységre vonatkozó ismeretekkel és jártassággal (kivéve I. veszélyességi osztályban, ott csak 9 főig). Ha Ön a vállalkozás vezetője, akkor nyilván rendelkezik ezekkel az ismeretekkel.
Nem végezhet azonban munkabiztonsági szaktevékenységet (pl. kockázatértékelést), mert azokhoz mindenképpen munkavédelmi végzettség szükséges. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során Önnek kell bizonyítani, hogy megfelelően sorolták be a céget.

Többféle szakterületen is dolgozik a cége?

Ha a tevékenységeik többféle veszélyességi osztályba sorolhatók, akkor ha a magasabb veszélyességi osztályú tevékenységben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, a magasabb; ha az alacsonyabb veszélyességi osztályú tevékenységben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, az alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a céget.