Milyen következményekkel járnak a munkavédelmi szabálytalanságok?

Milyen következményekkel járnak a munkavédelmi szabálytalanságok?

Munkavédelmi bírság

Ha a munkáltató nem tartja be a munkavédelmi törvényben és az egyéb jogszabályokban, valamint a saját szabályzataiban előírtakat - még ha ez nem is okoz balesetet -, a felügyelők súlyos veszélyeztetés miatt munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak.

Mikor szabnak ki munkavédelmi bírságot?

Ilyen bírságot alkalmaznak a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó munkáltatókkal szemben, különösen az alábbi esetekben:

  • elmulasztják a gépek munkavédelmi szempontú üzembehelyezését;
  • nem végzik el az időszakos biztonsági felülvizsgálatokat;
  • nem végzik el a balesetet okozó  munkaeszköz, egyéni védőeszköz, munkahely, technológia soron kívüli ellenőrzését;
  • nem történik meg a kockázatértékelés az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál,
  • a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya állapítható meg;
  • a munkavégzés összehangolására vonatkozó előírást nem tartják be;
  • az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok nem történnek meg (különféle veszélyek esetén)
  • a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalmakat megszegik;
  • a megengedett értéket meghaladó expozícióban foglalkoztatják a munkavállalót; továbbá
  • a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetén a külön jogszabály által előírt méréseket elmulasztják.

A munkavédelmi bírságot 50.000 Ft és 10.000.000 Ft között szabhatják ki. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírságot telephelyenként állapítja meg, ha azt észleli, hogy a veszélyeztetést - ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve - a munkáltató több telephelyén is megvalósítja.

A munkavédelmi bírság mértéke

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint a bírságok kiszabása az alábbi módszer alapján történik:
a bírság alapmértéke súlyosan veszélyeztetett dolgozónként 50.000 Ft, amit különböző szorzótényezők befolyásolnak.

A megsértett szabályok száma:

  • 2 - 4 előírás megsértése esetén  a szorzó 1,5
  • 5 - 7 előírás megsértése esetén a szorzó 2
  • 8 vagy több előírás megsértése esetén a szorzó 3.

A súlyos veszélyeztetés időtartama:

  • ha egy óránál tovább fennállt, a szorzó 1,3
  • ha nyolc óránál tovább fennállt, a szorzó 1,5
  • ha egy hétnél tovább fennállt, a szorzó 3
  • ha egy hónapnál tovább fennállt, a szorzó 5.

A veszélyeztetés következménye:

  • fokozott expozíció: 1,2
  • munkabaleset vagy egészségkárosodás: 1,5
  • súlyos munkabaleset: 3
  • halálos munkabaleset: 10.

Egyéb szorzótényezők:

  • 1,5 a szorzó, ha két éven belül munkavédelmi bírságot kapott a cég
  • 0,8 a szorzó mikro-, kis- és középvállalkozás esetén.

1 - 1,2 közötti a szorzó a hatóság mérlegelése alapján az alábbi esetekben:

  • egy előírt határértéket több mint 10%-al túllépnek
  • nincs munkavédelmi szakember
  • nincs foglalkozás-egészségügyi szolgáltató
  • a kockázatértékelés hiányzik (kivéve az I. veszélyességi osztálynál, ott önmagában bírságalap)
  • a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra
  • szabálytalanság a munkavédelmi képviselő választást illetően
  • biztonsági és egészségvédelmi koordinátor hiánya (építkezéseknél)
  • a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek (pl. járókelők) veszélyeztetése.

0,8 és 1 közötti (enyhített) a szorzó - a hatóság mérlegelése alapján - az alábbi esetekben:

  • a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított
  • a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy
  • a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

Figyelem! A szorzók "össze is szorzódnak" nemcsak eggyel kell számolni. Tehát ha 2 db, egy hónapnál tovább fennálló szabálytalanság miatt két dolgozót súlyos munkabaleset ér - és már kaptak egyszer bírságot -, akkor 2*50.000 Ft*1,5*5*3 lesz a bírság összege (ami az "egyéb szorzótényezők" nélkül számolva 2.250.000 Ft).

Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a munkavédelmi bírsággal cége felkerül a munkavédelmi hatóság nyilvános feketelistájára, ami két év kizárást jelent a rehabilitációs pályázatokból (később valószínűleg más pályázatokból is)!

Büntetőjogi felelősség

Jó, ha tudjuk, hogy a bírságon kívül a munkabaleset esetleg büntetőjogi és kártérítési következményekkel járhat. A munkavédelmi szabályok megszegése akár az alábbiakat is  jelentheti: 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről:

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő  szabadságvesztéssel  büntetendő.
(Gondatlanság, ha előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja).
 (2) A büntetés
a)    három  évig  terjedő  szabadságvesztés,  ha  a  bűncselekmény
maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b)    egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c)    két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget  okoz.

Ha Ön pl. nem készíttet munkavédelmi kockázatértékelést, azzal az elvárható körültekintést elmulasztja, hiszen az nemcsak elvárható, hanem egyenesen kötelező.

Gondatlan veszélyeztetés

Egy jogerős bírósági ítéletben a bíróság gondatlan veszélyeztetésként értékelte, hogy egy vezető a helyszínt úgy hagyta el, hogy

  • a falazási munkát balesetvédelmi szempontból nem elemezte
  • nem határozta meg és nem ismertette meg a dolgozókkal a leesés elleni védelem módjait
  • a munkavédelmi előírások megvalósításáért felelős személyt nem jelölte ki
  • védőeszközök használatát nem követelte meg és nem is ellenőrizte
  • az oktatást nem végezte el

és ezek miatt halálos munkabaleset történt. 6 hónap felfüggesztettel megúszta, de egy másik hasonló esetben 1 év letöltendőt kapott a felelős.

Nyugellátások és egészségügyi és költségek megtérítése

Baleset esetén, ha a munkáltató a munkavédelmi előírásokat nem tartotta be, az OEP  a  gyógykezeléssel, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos költségeit felszámítja, amelyek a NAV útján köztartozásként behajthatóak. Az orvosi vizsgálatok, az „ingyenes” kórházi ellátás, műtétek költségei önmagukban több millió forintot is kitehetnek, a rokkantnyugdíj pedig - ha a sérült pl. egy viszonylag jó keresetű fiatal munkavállaló - évente szintén milliós nagyságrendű lehet, hát még évtizedeken át.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítás nyugellátásairól
87. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11–12. §-a szerinti – munkavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Észnél kell lenni: ha a cégénél léteznek munkavédelmi hiányosságok, a baleset nagyon könnyen minősíthető ezek következményének.

Kártérítés

Ha a munkavállalót baleset éri a munkaviszonyával összefüggésben, akkor az emiatt keletkezett kárát a munkáltató köteles megtéríteni. A kár lehet

  • elmaradt jövedelem (pl. elmaradt munkabér, rendszeres juttatás)
  • dologi kár (pl. eltört a dolgozó szemüvege)
  • nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.

Nem vagyoni kárra egy jó példa: egy esetben a dolgozóra rádőlt vagy húsz tábla bútorlap és eltört a csípője. A kártérítési igényében nem vagyoni kárként jelölte meg, hogy a sérülése miatt egy évig nem tudott házaséletet élni.

Kárigény bejelentés: a baleset után célszerű felhívni a dolgozót arra, hogy az ezzel kapcsolatos kárigényét jelentse be, majd ezután el kell bírálni a kárigényt. (Már itt érdemes bevonni az ügybe egy ezen a területen jártas ügyvédet!) Ha reális az igény, legjobb megállapodni és kifizetni, ha viszont elutasítja - vagy nem teljes mértékben fogadja el -, a dolgozó munkaügyi bírósághoz fordulhat.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
166. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.
(2)    Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a)    a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy
b)    a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.